Udvarol, kezet csókol, virágot hoz és nem ront be rögtön a házba.
Nem vagyok ehhez hozzászokva.
Meg kell tanulnom hagyni, hogy kedveskedjen, bókoljon.
Közben telnek a hetek és szépen, fokozatosan alakul az egész.
Olyan, mint a felhőkarcoló építése.
Sosem vettem részt hasonlóban. Nem tudom, hogy kell az ilyet játszani, de igyekszem.
Biztonságban érzem magam.
Akkor is értékes vagyok, ha nem sietek, nem kapkodok és nem adok oda mindent rögtön.
De ehhez le kell lassulni és az nekem munka.
Akaraterő, önuralom, tudatosság és fegyelem.
Eddig ezekre nem figyeltem, most kell.
Mégis jólesik.
Izgalmas, mert kihívás.
Egészen új élmény.
Minden cseppjét sokáig ízlelgetem.
Felnőttebbé és megfontoltabbá tesz.
Megállásra késztet és összpontosításra.
Úgy nevel, hogy magamtól akarjak több lenni.
Kell nekem.
Hogy voltam képes ilyen sokáig nélkülözni?
